Egy kis csapattal túrázni indultunk a Nemere hegységbe, első állomásunk a Gyertyános-Csángótelep ahol megszálltunk éjszakára. A település magánya megérintett, hisz nincs egyetlen állandó lakosa sem. A romok arról mesélnek, hogy valamikor pezsgett az élet.
 |
| Egykori iskola |
 |
| Határ |
 |
| Roskadozó épület |
 |
| A csapat |
 |
| Előttünk Nagy Sándor |
Szép téli tájképek. Nekem az utolsó, a panoráma tetszik a legjobban.
VálaszTörlésRemélem hétvégén találkozunk...
Vajon hányan járhattak abba az iskolába? És ahoz képes, h kihalt, szép rendezett épületnek látszik. Nekem is a panorámás tetszik a sorozatból.
VálaszTörlésAz iskolát a Nemere természetjáró kör ápolgatja és innen szerveznek túrákat.
VálaszTörlésSzervusz Lali,
VálaszTörlésNagyon lájkolom a blogcidat cimbi és főleg ezt a kis sorit is nagyon csipázom, Marha klasszcsó lett.
Na jó komolyra fotditva a szót, jo sorozat lett, csak kivancsi lennek, hogy hol keszult, hogy arra is van csango videk.
Lehel
Lehel, a fotók Kovászna-megye északkeleti sarkában a Keleti-Kárpátok lábánál készültek, a hegyvonulat egykor magyar-román határ volt.
VálaszTörlésA csángók a Gyímesvölgyből telepedtek át az 1930-1940-es évek gazdasági helyzete miatt.